Idén augusztusban 414,4 milliárd forintos deficittel zárt a költségvetés, ami a valaha volt legnagyobb nyolcadik havi hiány. Vagyis a júliusban látott kellemes meglepetés csak átmeneti volt a büdzséfolyamatokban. A PM egy érdekes félmondatot is elejtett a rövid közleményben: "a kormány figyelemmel kíséri a költségvetési mutatók alakulását és amennyiben szükséges, további intézkedésekkel tartja a kitűzött hiánycélt".
A hiány fokozatos csökkentésére tett erőfeszítésekről, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelhez jutási nehézségeiről, valamint a célzott gazdasági ösztönzőkről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio-nak adott interjújában. Elmondása szerint a kormány olyan programokat tervez, amelyek célzottan segítik a vállalkozásokat, miközben továbbra is komoly hangsúlyt fektetnek a költségvetési fegyelem betartására. A miniszter optimistán nyilatkozott az Európai Unióval folyó deficittárgyalásokról is, valamint arról, hogy a kormány dolgozik azon, hogy Magyarország minden felfüggesztett uniós forrást megszerezzen.
Orbán Viktor miniszterelnök lemond költségvetési konszolidációs ígéreteiről, hogy kiadási hullámot indítson el - tudta meg a Bloomberg hírügynökség a helyzetet ismerő forrásoktól. A költségvetési politikában tervezett váltás a novemberi amerikai elnökválasztás és az ország hitelminősítői felülvizsgálata után következhet be. A hírügynökség úgy tudja: lakásvásárlásra vonatkozó adókedvezmények is lehetségesek. Frissítés: a Pénzügyminisztérium megkeresésünkre cáfolta a hírt, álhírnek nevezte azt.
Még mindig jelentős, a GDP arányában 5,5%-os volt az államháztartás nettó finanszírozási igénye az idei második negyedévvel zárult utolsó egy év során, és az április-június közötti váratlan recesszió mellett ez oda vezetett, hogy kétéves csúcsra, 76,1%-ra emelkedett június végére a GDP-arányos államadósság ráta – derült ki a Magyar Nemzeti Bank szerdai adataiból.
2013 márciusában új vezetés lépett a Magyar Nemzeti Bank élére, és ugyanebben az évben a megújult jegybanktörvény kibővítette az MNB feladatait és működési kereteit. Ez alatt a közel tizenkét esztendő alatt számos változás ment végbe a magyar gazdaságban – köztük megannyi gyökeres, gazdaságszerkezeti átalakulás is. A jegybanknak kihívások sorával kellett szembenéznie, hogy teljesítse az elsődleges rábízott célt, és fenntartsa az árstabilitást. Kétrészes esszésorozatunkban a monetáris politika elmúlt közel 12 évét mutatjuk be, és végigvesszük, hogy mit tett azért a Magyar Nemzeti Bank, hogy a magyar gazdaság egy alacsony inflációjú, stabil és fenntartható felzárkózási pályára állhasson. Első esszénkben azt mutatjuk be, hogy a hazai monetáris politika a kihívások hosszú sora ellenére mindig megfelelő időzítéssel és arányos mértékben, sok esetben innovatívan válaszolt. Az esszé végén kitérünk arra is, hogy a most körvonalazódó globális megatrendek alapján a jövő milyen potenciális kihívásokat tartogat a jegybankok számára.
Magyarország csak akkor tudja csökkenteni 2024-ben a GDP-arányos államadósságát, ha sikerül az idei költségvetési hiányt a felülvizsgált célértékre csökkenteni – nyilatkozta a Reutersnek a Költségvetési Tanács elnöke.
Christian Lindner német pénzügyminiszter hétfőn Brüsszelben egyértelművé tette, hogy az Európai Unió valamennyi tagállamának kötelessége betartani a közös költségvetési szabályokat.
Spanyolország gazdasága az idei év első felében kimagasló teljesítményt nyújtott, ami alapján a 2024-es növekedési előrejelzést 2,4%-ra, míg a 2025-ös előrejelzést 2,2%-ra módosították. Ez jelentősen meghaladja az eredetileg tervezett számokat - közölte Carlos Cuerpo gazdasági miniszter vasárnap.
A legtöbb közép-, kelet- és délkelet-európai régiós (CESEE) országban a gazdasági fellendülés 2024 első negyedévében lendületet vett, az éves növekedés a törökországi 5,7%-os bővüléstől az észtországi 2,4 százalékos visszaesésig terjed. Magyarország az abszolút középmezőnyben van a 2 százalékosra várt GDP-növekedésével. A régióban a gazdasági fellendülés azonban továbbra is egy oldalról fűtött: a lakossági fogyasztás és a szolgáltatások élénkülnek, de az ipar és az export továbbra is küszködik. Ennek oka a legtöbb vizsgált ország fő kereskedelmi partnerének, Németországnak a gyengélkedése – derül ki a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Kutatóintézet (WiiW) közép-, kelet- és délkelet-európai régióra (CESEE) vonatkozó nyári előrejelzéséből.
Franciaország államháztartása és növekvő hiánya egyre nagyobb aggodalomra ad okot, ami "veszélyesen kiszolgáltatottá" teszi az országot egy újabb makrogazdasági sokk esetén - figyelmeztetett hétfőn a nemzeti számvevőszék, a Cour des Comptes.
Az Európai Bizottság a hírek szerint a következő francia kormánytól több mint 15 milliárd eurónyi költségvetési kiigazítást vár el, hogy megfeleljen az EU-s pénzügyi előírásoknak. Eközben a leköszönő kormány már egy 10 milliárd eurós konszolidációs csomagot mutatott be.
„Év végére a hiány kedvezőbb lehet a tervezett 4,5 százaléknál, mivel a jelenlegi költségvetési pálya tartható” – mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter az Indexnek adott interjújában. A kormány különféle intézkedésekkel, mint például a multinacionális vállalatokra és pénzintézetekre kivetett védelmi hozzájárulással, már idén 400 milliárd forint pluszbevételt vár.
François Villeroy de Galhau, a Francia Nemzeti Bank elnöke arra figyelmeztetett, hogy bármilyen kormány is alakul, Franciaország nem növelheti tovább a költségvetési hiányt, és nem róhat további adókat és költségeket a vállalkozásokra.
A hétfő esti közlönyből kiderült: a kormány 369 milliárd forinttal csökkentette az idei költségvetés kiadási oldalát. Főként beruházásokat vág vissza a kormány, és a kiadáslefaragás teljes összegét egy bizonyos tartalékalapba helyezte. Cikkünk eredeti verziójában ezt a kiadáslefaragást úgy értelmeztük, mintha új intézkedés lenne, viszont később kiderült: valójában időben összecsúsztak a kormányzati bejelentések, és ez a mostani kormányrendelet az áprilisban már bejelentett 675 milliárd forintos beruházáselhalasztás részleteinek a kibontása.
A forint a mai kormányzati bejelentésekre gyengül, ám tartós gyengülésre emiatt nem kell számítani, a kereskedési sávból most sem lépett ki a jegyzés – nyilatkozta lapunknak Kolba Miklós az ING Banktól, aki szerint a piacot most sokkal jobban érdekli a héten érkező magyar inflációs adat.
Júniusban 107,8 milliárd forintos deficitet termelt csak a költségvetés központi alrendszere. Ilyen alacsony hatodik havi hiányra 2002 óta nem volt példa gyűjtésünk szerint. Az új havi adat kapcsán bemutatjuk, hogy mi várható az idei egész éves deficit teljesülése tekintetében.
Az idén 2,7 százalékos gazdasági növekedésre számítanak az MBH Bank szakértői, akik ma tették közzé negyedévente frissülő előrejelzésüket. A lakossági fogyasztás fokozatos élénkülése húzza a gazdaságot, ám az ipari fellendülés várat magára. Jövőre már a beruházások is pörgetik a gazdaságot, ezért 4% feletti bővülést várnak a közgazdászok.
A frissen megjelent kormányzati szektor adatok is azt a várakozást támasztják alá, hogy a kormány elvétheti az idei megemelt hiánycélját, ez pedig szintén kedvezőtlen fejlemény a 2025-ös büdzsé szempontjából. Érdekes kérdés lesz azt látni, hogy a kiigazítási igényre hogyan reagál a kormány a közeljövőben.
Luis de Guindos, az Európai Központi Bank (EKB) alelnöke kedden kijelentette, hogy a francia piacok "fel lesznek háborodva", ha az ország új kormánya nem tartja be a költségvetési szabályokat. De Guindos a CNBC-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy a múlt havi francia kötvénypiaci mozgások nem adtak okot olyan aggodalomra, amely az EKB beavatkozását igényelné.
Az előzetes adatok szerint 1068 milliárd forint, a GDP 5,4%-a volt a kormányzati szektor 2024 első negyedéves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 611 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,0 százalékponttal lett kedvezőbb - közölte kedd reggel a KSH.
